Kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok - fogalommeghatározások

Olyan fiatalokról van szó, akik a társaikhoz képest azért hátrányos helyzetűek, mert az alábbi kirekesztési tényezők, akadályok közül legalább eggyel kénytelenek együtt élni:

§ fogyatékosság (azaz a sajátos igényű résztvevők): mentális (intellektuális, kognitív, tanulási), fizikai, érzékszervi vagy egyéb fogyatékossággal élő fiatalok stb.;

§ egészségügyi problémák: krónikus egészségügyi problémákkal, súlyos betegséggel vagy pszichiátriai betegséggel élő fiatalok stb.;

§ oktatási nehézségek: tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok, korai iskolaelhagyók, alacsonyabb képzettségű személyek, iskolában gyengén teljesítő fiatalok stb.;

§ kulturális különbségek: bevándorlók, menekültek, illetve bevándorló vagy menekült családok leszármazottai, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok, nyelvi alkalmazkodási és kulturális beilleszkedési nehézségekkel küzdő fiatalok stb.;

§ gazdasági akadályok: alacsony életszínvonalú, alacsony jövedelmű, a szociális jóléti rendszertől függő fiatalok, tartósan munkanélküli vagy szegénységben élő fiatalok, hajléktalan, eladósodott vagy pénzügyi problémákkal küzdő fiatalok stb.;

§ társadalmi akadályok: nem, életkor, etnikai hovatartozás, vallás, szexuális irányultság, fogyatékosság stb. miatt megkülönböztetés áldozataivá váló fiatalok, korlátozott szociális készségekkel rendelkező, antiszociális vagy rendkívül kockázatos magatartású fiatalok, bizonytalan helyzetű fiatalok, (egykori) bűnözők, (egykori) kábítószer-használók vagy alkoholisták, fiatal és/vagy egyedülálló szülők, árvák stb.;

§ földrajzi akadályok: távoli vagy vidéki területekről származó fiatalok, kis szigeteken vagy peremterületeken élő fiatalok, problémás városrészekből származó fiatalok, szolgáltatások tekintetében rossz ellátottságú (korlátozott tömegközlekedéssel, kevés létesítménnyel rendelkező) területekről származó fiatalok stb.

Ez a fogalommeghatározás a megbélyegzés és a bűnbakkeresés megelőzése érdekében szándékosan a fiatalok helyzetére helyezi a hangsúlyt. A felsorolás nem teljes, de jól jelzi a szóban forgó kirekesztési helyzetek típusát. Egyesek a fent felsorolt helyzetek közül egyszerre többel is szembesülnek.

A „komparatív hátrány” azért fontos, mert a fenti élethelyzetek egyikének fennállása még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető fiatal előtt társaihoz képest kevesebb lehetőség áll (a kisebbségek nem minden tagja válik megkülönböztetés áldozatává, a megfelelő környezet megléte esetén pedig egy fogyatékossággal élő személy nem feltétlenül kerül hátrányos élethelyzetbe stb.). A konkrét tényezők és akadályok miatti kirekesztés kockázata országoktól és kontextustól függően változik.

Az említett kontextusfüggő tényezők mellett számos „abszolút kirekesztési tényezővel” is számolni kell. Az emberek alapvető jogainak sérülése esetén a szenvedő alany óhatatlanul hátrányos helyzetbe kerül, függetlenül attól, hogy ez a helyzet az adott kontextusban mennyire gyakori (például minden hajléktalan, minden szegénységben élő). Az abszolút kirekesztési tényezőkkel szembesülő a csoportokra ezért kiemelt figyelmet kell fordítani.

  • European
  • Student
  • Teacher